Művelődési Központ Városi Könyvtár Tiszakécskei rendezvénynaptár

Programjaink

A tiszakécskei Kovács kékfestő műhely munkáiból állandó kiállítás nyílik a közösségi házban

A tiszakécskei Kovács kékfestő műhely munkáiból állandó kiállítás nyílik a közösségi házban

Tovább

Kiállítás a kerámia és a nemez csoportunk alkotásaiból

Kiállítás a kerámia és a nemez csoportunk alkotásaiból

Tovább

Mesés szereplők a Cirókából

Mesés szereplők a Cirókából

Tovább

A tiszakécskei Kovács kékfestő műhely munkáiból állandó kiállítás nyílik a közösségi házban

A tiszakécskei Kovács kékfestő műhely munkáiból állandó kiállítás nyílik a közösségi házban

Tovább

Az Ókécskei Közösségi Ház bemutatása

Az Ókécskei Közösségi Ház épülete kezdetben községházaként szolgált. A régi, elavult és kinőtt épületet 1938-ra bővítették ki, ekkor nyerte el mai formáját. Az ünnepélyes átadásra 1939-ben került sor. Ekkor avatták a ház előtt álló, Turul- szoborral díszített Országzászlót is, amellyel Ókécske népe a trianoni döntéssel elszakított magyarsággal érzett lelki egységét fejezte ki. A lobogó félárbócra eresztése a közigazgatási, jogi elszakítottság fájdalmát jelképezte.

Ókécske és Újkécske 1950-es egyesítése után Tiszakécske központja az újkécskei községháza lett. Az ókécskei épület az 1950-es évektől a rendszerváltásig a megyéből összegyűjtött állami gondozott kisgyermekek csecsemőotthonaként szolgált.

A rendszerváltás után felújították. Ma állandó és időszaki kiállításoknak és kisebb kulturális eseményeknek, valamint honismereti foglalkozásoknak ad otthont.

Állandó kiállításaink:
Fáth Lajos gyűjtemény

Fáth Lajos kécskei kötődésű hazánkfia, aki Svájcba emigrált, egy svájci gyógyszerészeti cég alkalmazottjaként évtizedeken át járta Magyarország és Erdély településeit. Útjai során ismerkedett meg a népművészet, népi iparművészet termékeivel, úgy, ahogyan azok az 1970-es, 80-as években, az akkori igényekhez igazodva készültek. (A párnavégek, főkötők mintái a díszpárnákra, dohányzóasztalok terítőire kerültek.) Fáth Lajos szenvedélyes gyűjtőmunkát folytatott. Gyűjteményét, mely több mint 1300 darabból áll, Tiszakécske városára hagyta. A tárgyak anyaguk szerint háromfelé csoportosíthatóak: textíliák, kerámiák és fafaragványok. A kerámiák főként erdélyi, azon belül korondi fazekasmunkák. A több mint 800 darab textília különböző magyar néprajzi tájegységek szőttes és varrottas motívumkincseit őrzi. Helyhiány miatt nem tudjuk egyidőben mindet kiállítani. Zajlik a gyűjtemény digitalizálása. Reményeink szerint hamarosan a teljes anyag hozzáférhető és kutatható lesz egy elektronikus adatbázisban. Hamarosan megkezdődik a kerámiák digitalizálása is.

Helytörténeti gyűjtemény

Az egykori tanácsteremben a Verebély Károlyné Vargha Katalin (1917-1975) tanárnő által alapított „Helytörténeti Gyűjtemény” kapott helyet. Az 1950-es, ’60-as években erőteljes változás következett be a parasztság életében. A főként az 1900-as évek elejéről származó használati tárgyak egy letűnt korról mesélnek. A Kató néni és szakkörös gyerekei által gyűjtött tárgyak kezdetben a művelődési központban kaptak helyet. A gyűjtemény sorsa a tanárnő halála után hányatottá vált. Hol fogyott, hol gyarapodott. A 80-as évek elején Ókécskére, a régi református ifjúsági terembe, a jelenlegi Református Galériába, majd a rendszerváltás után az Ókécskei Közösségi Házba került. Az egykori községháza eredeti berendezéséből a tanácskozó asztal, a jegyző asztala és a képviselői székek maradtak meg. A tölgyfából készült bútorokat gazdagon faragott kalocsai minta díszíti. Mindegyik tárgynak más a mintája. A helytörténeti gyűjtemény érdekessége az az ágy, amelyben Móricz Zsigmond aludt, amikor 1935-ben pár napot töltött Ókécskén. A Boldog falu című cikkében a Pesti Napló hasábjain keresztül számolt be a faluban átéltekről. A helytörténeti gyűjtemény anyaga folyamatosan bővül.

Szabolcska Mihály irodalmi emlékszoba

Szabolcska Mihály (1861-1930) a szomszédos Tiszakürtön született, ahová édesapja bognárnak szegődött a Bolzák szigeti birtokára. Gyermekkora nagy részét Ókécskén töltötte, ez volt lelki-szellemi eszmélésének színtere, az ő kedves faluja, amit oly sok versében megénekelt. Református lelkész, jó költő és kiváló ember volt. Népies stílusban írt versei a szülőföldről, a családról, a szeretetről, az istenhitről, a hazaszeretetről szólnak. A költő saját  korában hallatlanul népszerű volt, később elfeledték, vagy inkább elfeledtették. A közösségi ház Szabolcska Mihály életét, munkásságát bemutató tárlatát Tamás Andrásné Rimóczi Natasa állította össze.

 

Permetezőgép-gyűjtemény

Kécske legjelentősebb feltalálója Kiss Bálint (1903-1962) volt, aki permetezőgépeivel országos hírnévre tett szert. Mindkét Kécske, de főképpen Ókécske a két világháború közötti időre magas színvonalat ért el a gyümölcs- és szőlőtermesztésben, a szőlő feldolgozásában, a borok kezelésében és tárolásában. Az ókécskei gazdák nemzetközi és hazai kiállításokon is jeleskedtek termékeikkel. Az ókécskei és a környékbeli települések mezőgazdaságát Újkécske ipara szolgálta Nem lehet véletlen, hogy a németországi tanulmányútjáról hazatért ókécskei születésű Kiss Bálint Újkécskén nyitott műhelyt, s egyéb próbálkozások után az 1930-as években éppen a szőlőművelést elősegítő gépeivel aratott sikert. Legjelentősebb saját fejlesztésű terméke az egyetemes gyorspermetező, aminek lényege, hogy a permetezőgép tartályába sűrített levegőt pumpálnak, ezáltal magasabb nyomással, messzebbre, magasabbra és gyorsabban eljuttatható a permetszer. Kiss Bálint permetezőgép-gyárát 1949-ben államosították.

A gyár utódai a VEGYÉPSZER helyi gyáregysége, majd a TIGÉP, és jelenleg az Andritz Kft., amely osztrák tulajdonban üzemel. A gyár őrizte Kiss  Bálint feltaláló, gyártulajdonos permetezőgép-gyűjteményét, amely a későbbi kécskei permetezőgép-gyártás termékeivel egészült ki. A 43 darabból álló gyűjteményt a gyár tulajdonosa Tiszakécske városának ajándékozta. Ez az ipartörténeti ritkaság egyelőre egy kicsiny szobában kapott helyet, ezért csak korlátozottan látogatható.

 

 

A Kovács család kékfestő gyűjteménye

Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2018-ban a világ szellemi kulturális örökségének részévé nyilvánította és reprezentatív listájára felvette a  kékfestést. A világszervezethez a jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be. Szlovákiában két, Csehországban és Ausztriában 3-3, Németországban 10-nél több kékfestőműhelyt tartanak számon. Magyarországon öt műhely működik. Ezek egyike Kovács Miklós és családja tiszakécskei műhelye. A Kovács Miklós kékfestő mester életművét és családtagjai kékfestő termékeit bemutató állandó kiállítás 2019-ben nyílik meg az Ókécskei Közösségi Házban. Kovács Miklósnak a kékfestés területén végzett több évtizedes munkásságát 2019. március 15-én Kossuth-díjjal ismerték el.

 

Óvodatörténeti gyűjtemény

2017-ben a Városi Óvodák és Bölcsőde pedagógusai állították össze a tiszakécskei óvodák történetét bemutató anyagot. Az elsősorban gyermekjátékokból, foglalkoztató, fejlesztő eszközökből álló tárlat az Ókécskei Közösségi Házban kapott állandó kiállítóteret.

 

A gyűjtemény szellemi értéke

Az Ókécskei Közösségi Ház és gyűjteményei Tiszakécske kiemelkedő tárgyi és szellemi közkincsei. Szellemi értéke elsősorban abban áll, hogy elősegíti a kécskei emberek és a kécskei közösség hovatartozás-tudatának (identitásának) kifejlődését. Eredetünk, múltunk szilárd kiindulópont. Ismerete nélkül elveszettnek, idegennek, „sehonnainak” éreznénk magunkat a világban. A múltat sokféle módon meg lehet ismerni, de a legkönnyebben a valóságos, szemlélhető, kézzel fogható tárgyak és a hozzájuk fűződő magyarázatok útján. Még családunkhoz, szüleinkhez, nagyszüleinkhez is közelebb visz, ha látjuk régi tárgyaikat, küzdelmes életük eszközeit. A kécskeiek lelki-szellemi gyarapodását elsősorban így szolgálja a gyűjtemény, de nagy szerepe van az idegenforgalomban is. Az utazóknak, nyaralóknak is természetes igénye, hogy megismerhessék annak a településnek a múltját, jelenét, látványosságait, értékeit, ahol éppen megfordulnak, hiszen az ember még  átmenetileg sem szeret „idegen” lenni sehol. Az emberek közötti kapcsolat egymás értékeinek megismerése által épül.

A kiállítások látogatása díjtalan!
A közösségi ház üzemeltetője az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár.

Ókécskei Közösségi
Ház

6060 Tiszakécske

Templom tér 6.

+36-20/503-5999